Hazánkban  11 Cheiracanthium faj él

Cheiracanthium angulitarse Simon, 1878

Cheiracanthium effossum Herman, 1879

Cheiracanthium elegans Thorell, 1875

Cheiracanthium erraticum (Walckenaer, 1802)

Cheiracanthium mildei L. Koch, 1864

Cheiracanthium montanum L. Koch, 1878

Cheiracanthium oncognathum Thorell, 1871

Cheiracanthium pennyi O. P.-Cambridge, 1873

Cheiracanthium punctorium (Villers, 1789)

Cheiracanthium rupestre Herman, 1879

Cheiracanthium virescens (Sundevall, 1833)

Kinézete

Nagy termetű pók, az adult¹ nőstények testmérete eléri az 1.5-2cm-t, lábaival a 4-6cm-t is.
Az sudult hím teste kisebb, saját adatok szerint 1, maximum 1,5cm.
Lábai viszont lényegesen hosszabbak, így lábakkal együtt akár 6,5-7cm is lehet.

A nőstény csáprágói is hatalmasak, hossza eléri az előtest 75százalékát is, a hímé viszont még ettől is nagyobb, meghaladja az előtest teljes méretét is! Nagyon változékony
színezetű faj, az előtest általában vörös-vörösesbarna az utótest élénk citromsárga, zöldes sávval amely az előtesttől kezdődik és az utótest 3/4.ig ér. A lábak színezete az előtestéveel azonos, a csáprágó alapíze szintén, míg a csipőkarom fekete; ugyanez a színezet áll a hímek tapogatólábára is (itt a bulbus² a fekete). Ez a színezet
általánosnak nevezhető, ettől gyakran eltérnek a különböző biotópokon élő egyedek. Jellemzően elmondható,
hogy a szárazabb területeken élő egyedek világosabbak, a környezet színétől függően akár fehér egyedek is fellelhetőek, míg a nedvesebb (zöld) területeken a fentebb leírt színezetet mutatják. Nyolc darab szemük két sorban helyezkedik el a fejrész elején, a két pár középső szem nagyobb és szabályos kerek.

---

Gyakorisága ellenére e gyönyörű faj ritkán kerül szem elé mert, éjszakai életmódot folytat. Nappal lezárt lakóhálójában pihen, éjjel aktívan vadászik. Fűszálakon rohangálva keresi táplálékát amely ízeltlábúakból áll. A szemek állása és mérete valószínűsíti a jó látást (bár ez egy éjjeli életmódot folytató fajnál meglepő). Lakóhálóját könnyen felismerhetjük, fűfélék kalászát, végeit szövi össze, kissé harangra emlékeztető formában.

 

Ritkábban leveleket "sodor össze és végüket lezárja sűrű fehér szövedékkel. A faj egyik érdekessége, hogy gyakran együtt él a subadult nőstény az adult hímmel. Ebben az esetben a lakóhálót két részre bonthatjuk, a bejárathoz távolabbi "kamrában" a nőstény, míg a közelebbiben a hím él. A hímek aktívabban védik a háló bejáratát, illetve a nőstényt. A hímek aránytalanul nagy csáprágójának is valószínűleg a többi hím távoltarásában van szerepe. Erre utal az is hogy, gyakran találni sérült csáprágójú illetve az első két pár lábán sérült hímeket a lakókamra bejáratánál.

A hím párzás után elpusztul. A nőstény kokon rakás után már nem hagyja el a lakóhálót, a kicsik kirajzásáig őrzi őket (innen amagyar név "dajkapók") majd ő is elpusztul.

---

Ez a téma az, melyet túlmisztifikál a média illetve egyes internetes források.Egyrészt, életmódjából kifolyólag nagyon ritka a marás, maximum ha valaki elővigyázatlanul nyit fel egy hálót, illetve ha véletlenül belenyúl. Magyarországon hivatalos (publikált) marás nem történt. Mérge erősnek mondható (hazai viszonylatban), de SOHA SEMILYEN MARADANDÓ KÁROSODÁST NEM OKOZOTT IDEHAZA (és tudtommal sehol sem) e faj marása! Külföldi szakirodalmak szerint mérge émelygést, hőemelkedést, lázat okozhat, illetve helyi, a marás környékére kiterjedő időleges (pár órás) zsibbadást, bénulást. Marása kétségtelenül kellemetlen, fájdalmas, adott esetben orvosi kezelést igényelhet³, de NEM HALÁLOS, ÉS MARADANDÓ KÁROSODÁST SEM OKOZ!

1. ivarérett

2. Ivarhólyag, a tapogatóláb megvastagodott utolsó íze

3. Allergiás rohamot bármely ízeltlábú mérge kiválthat, azonban ennek valószínűsége minimális!

 

Képek

Landy-Gyebnár Mónika
Karl Csaba