Négyes keresztespók (Araneus quadratus)

Szeptember a kerek-hálós pókok időszakának kezdetét jelenti a pókkedvelők számára.Ebben az írásban az egyik leggyakoribb kerek-hálós pókunk kerül bemutatásra, a Négyes keresztespók.

Elterjedése:

Hazánkban őshonos faj, az egész ország területén mindenhol gyakorinak számít. Európában északon Finnországig, délen Olaszországig mindenhol megtalálható, elterjedt, de az északi területeken ritkábbnak mondható faj. 

Kinézete

Nagytermetű faj, a nőstény 17-20 mm, a hím ellenben kicsinek mondható, mindössze 8-9 milliméteres testhosszt ér el. A fiatal egyedek utóteste minden esetben zöld színű, bár ez a sárgászöldtől a fűzöldig terjed.A nagyobb, illetve kifejlett egyedek még ettől is változékonyabbak, utótestük a fehér, szürke, zöld, barna, piros és ezeknek a színeknek az árnyalataiban is pompázhat. Előtestük minden esetben világosszürke, a csáprágok alapíze az előtesttel sötétebb barnás színű, míg a csípőkarmok mély barnák, feketék. A járólábak az előtesttel azonos színűek, az ízek végénél fekete keresztsávokkal. Az utótest háti oldalán található 4 darab ovális fehér folt, ez minden hazai keresztestől könnyen elkülöníthetővé teszi ezt a fajt.Az ivarérett nőstények utóteste a szeptember-októberi időszakra  hatalmas méretűre duzzad, az előtest 6-8-szorosát is elérheti. 

Életmódja:

Száraz mezőkön, bokros területeken, és vizenyős réteken egyaránt megtalálható. Kerek hálóját nappalra az esetek nagy többségében lebontja, de ha valamiért kifeszítve is hagyja, nem tartózkodik a közepében, csak éjjelente. Nappal jellegzetes lefelé nyitott harang alakú lakókamrájában tartózkodik, ebbe az esetek nagy többségében, a lakónövénye különböző részeit is beleszövi, ezzel elősegítve az álcázását. Táplálékállatokban abszolút nem válogatós, a hálójában az egyenesszárnyúaktól a darazsakon át a bogarakig mindenféle ízeltlábút találtunk már. Amikor egy-egy táplálék belekerül a hálójába, a pók előrohan a lakókamrájából, majd hálójával teljesen befonja áldozatát, csak ezután, amikor az táplálék már teljesen mozgásképtelen, fecskendezi be mérgét és emésztőenzimeit az áldozata testébe. A gúzsba kötött, méreggel megbénított táplálékot minden esetben magával viszi a lakókamrájába. A faj párzási időszaka szeptember-októberre tehető, gyakran megfigyelni, hogy a hím a nőstény hálójával szinte érintkezve húzza fel a sajátját, sőt a tartó szálak egybe is érhetnek. A nőstény négyes keresztespók nem mondható agresszívnak a hímmel szemben, személy szerint nem is láttam még támadást hím ellen (persze ettől függetlenül nem kizárt), a hím mégis elég elővigyázatosan közelíti meg a nőstényt. Gyakran visszafordul, majd újra kezdi az egész műveletet, eközben végig rezegteti a nőstény hálóját, ezzel jelezvén, nem táplálék akadt a hálóba. A nőstény párzás után két, max három héttel a növényzet közé jól elrejtve, a lakókamrája közelébe rakja a kokonját. Az ebből kikelő utódok a szél segítségét kihasználva szétrajzanak, majd időjárástól függően vagy táplálkozni kezdenek, vagy telelni vonulnak. Következő év tavaszán aktivizálják magukat újra. A kifejlett egyedek nagyon ritkán telelnek át.

További képek: Négyes keresztespók (Araneus quadratus)

    Irta: LGM