Magyarország szender fajai 

A szenderfélék (Sphingidae) a valódi lepkék alrendjébe tartozó Heteroneura alrendág Sphingoidea öregcsaládjának családja. Mintegy 800 fajt magában foglaló lepkecsoport.

A karcsú, erőteljes lepkék, testüket sűrű szőrbunda takarja. Az elsőszárny keskeny, és hosszabb, mint a hátsó. A mellékszemek hiányoznak. A pödörnyelv (szívóka) rendszerint jól kifejlődött, néha feltűnően hosszú. A csáp az európai fajokon legtöbbnyire orsóidomú, a végén gyakran finom kampócskával. A csáp felső része pikkelyes, alsó része szőrös, a hímé csomósan álló szőrpillákkal borított.

A hengerded alakú, tizenhatlábú, rendszerint rikító színű szenderhernyók az utolsó előtti testszelvény háti részén hátrafelé görbült (néha csak gombszerű, tompa kiemelkedéssel helyettesített) „farszarvat” viselnek. Bábozódáskor a földbe húzódnak, kis üreget simítanak ki maguknak. Néha a kis odút szövedékkel bekárpitozzák. Csak kivételesen, mint például az amerikai Madoryx-nem fajai teszik, történik a bábozódás föld felett, a gazdanövényre erősített laza gubóban.

Világszerte sok száz fajta szender él, közülük Magyarországon 19 fordul elő. A szenderek (Sphingidae) a valódi lepkék alrendjének egy teljesen zárt, jól elkülönített, mintegy 800 fajt magában foglaló lepkecsoportot alkotnak. Legtöbbjükre jellemző a hosszú pödörnyelv. Kiváló repülők rövid és hosszú távon egyaránt. Kiválóan manővereznek egy helyben a virág előtt lebegve, és kontinenseket, vagy óceánokat is képesek átrepülni egyhuzamban. Testükön sűrű szőrbunda található. Szívókájuk rendszerint jól kifejlődött, néha feltűnően hosszú. A csáp az európai fajokon leginkább orsóidomú, a végén gyakran finom kampócskával. A csáp felső része pikkelyes, alsó része szőrös, a hímé csomósan álló szőrpillákkal tarkított. Villámgyors repüléssel zúgnak a levegőben, néhány pillanatig zümmögve lebegnek egy-egy virág előtt, bebocsátják abba hosszú szívókájukat, majd átsuhannak a szomszédos virághoz, hogy abból is kóstoljanak egyet. A virágok beporzása terén egyébként a szenderek nagy jelentőséggel bírnak. Például a kacsafarkú szender nem egész 4 perc alatt 108 ibolyát látogat meg. Napközben rendszerint fatörzsön vagy más rejtekhelyen pihenő szenderek az esti szürkületben élednek fel és keresik fel nagy lendülettel a virágokat. 

Sávos szender és Oleander szender

Hazánkban számos szenderfaj él vagy fordul meg, köztük például a nagyon szép, sávos szender (Celerio livornica), amely melegebb években Dél-Európa felől repülve jut el a Kárpát-medencébe. Ritkán és csak a száraz, meleg években bukkan fel Közép-Európában a mohazöld alapon, fehérrel kevert rózsaszínnel mintázott oleander szender (Daphnis nerii). Egyike a leggyönyörűbb lepkéknek. Nevéhez hűen ragaszkodik az oleanderhez. Az oleander szender megjelenésére a nyári időszakban, esetleg szeptemberben számíthatunk. Ez utóbbiak és a nyár végén repülő példányok a hazai kertekben lerakott petékből kelnek ki.

Szőlőszender