Ízeltlábúak.hu - Magyarország szender fajai

Ízeltlábúak.hu
Add a Startlaphoz
Péntek, 2017-03-24, 7:09 AM
Nyelv választás

Keresés

Honlap-menü

Rendek

Névjegy



Szerzői jogvédelem
Az oldal creative commons szerzőjogi védelem alá esik.
Az itt megjelenő tartalmak csak az oldal szerkesztői által engedélyezett kereteken belül másolhatók.
-->

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Naptár
«  Március 2017  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

Google+

Webkatalogus
Webkatalógus

Magyarország szender fajai 



A szenderfélék (Sphingidae) a valódi lepkék alrendjébe tartozó Heteroneura alrendág Sphingoidea öregcsaládjának családja. Mintegy 800 fajt magában foglaló lepkecsoport.



A karcsú, erőteljes lepkék, testüket sűrű szőrbunda takarja. Az elsőszárny keskeny, és hosszabb, mint a hátsó. A mellékszemek hiányoznak. A pödörnyelv (szívóka) rendszerint jól kifejlődött, néha feltűnően hosszú. A csáp az európai fajokon legtöbbnyire orsóidomú, a végén gyakran finom kampócskával. A csáp felső része pikkelyes, alsó része szőrös, a hímé csomósan álló szőrpillákkal borított.

A hengerded alakú, tizenhatlábú, rendszerint rikító színű szenderhernyók az utolsó előtti testszelvény háti részén hátrafelé görbült (néha csak gombszerű, tompa kiemelkedéssel helyettesített) „farszarvat” viselnek. Bábozódáskor a földbe húzódnak, kis üreget simítanak ki maguknak. Néha a kis odút szövedékkel bekárpitozzák. Csak kivételesen, mint például az amerikai Madoryx-nem fajai teszik, történik a bábozódás föld felett, a gazdanövényre erősített laza gubóban.

Világszerte sok száz fajta szender él, közülük Magyarországon 19 fordul elő. A szenderek (Sphingidae) a valódi lepkék alrendjének egy teljesen zárt, jól elkülönített, mintegy 800 fajt magában foglaló lepkecsoportot alkotnak. Legtöbbjükre jellemző a hosszú pödörnyelv. Kiváló repülők rövid és hosszú távon egyaránt. Kiválóan manővereznek egy helyben a virág előtt lebegve, és kontinenseket, vagy óceánokat is képesek átrepülni egyhuzamban. Testükön sűrű szőrbunda található. Szívókájuk rendszerint jól kifejlődött, néha feltűnően hosszú. A csáp az európai fajokon leginkább orsóidomú, a végén gyakran finom kampócskával. A csáp felső része pikkelyes, alsó része szőrös, a hímé csomósan álló szőrpillákkal tarkított. Villámgyors repüléssel zúgnak a levegőben, néhány pillanatig zümmögve lebegnek egy-egy virág előtt, bebocsátják abba hosszú szívókájukat, majd átsuhannak a szomszédos virághoz, hogy abból is kóstoljanak egyet. A virágok beporzása terén egyébként a szenderek nagy jelentőséggel bírnak. Például a kacsafarkú szender nem egész 4 perc alatt 108 ibolyát látogat meg. Napközben rendszerint fatörzsön vagy más rejtekhelyen pihenő szenderek az esti szürkületben élednek fel és keresik fel nagy lendülettel a virágokat. 

Sávos szender és Oleander szender


       


Hazánkban számos szenderfaj él vagy fordul meg, köztük például a nagyon szép, sávos szender (Celerio livornica), amely melegebb években Dél-Európa felől repülve jut el a Kárpát-medencébe. Ritkán és csak a száraz, meleg években bukkan fel Közép-Európában a mohazöld alapon, fehérrel kevert rózsaszínnel mintázott oleander szender (Daphnis nerii). Egyike a leggyönyörűbb lepkéknek. Nevéhez hűen ragaszkodik az oleanderhez. Az oleander szender megjelenésére a nyári időszakban, esetleg szeptemberben számíthatunk. Ez utóbbiak és a nyár végén repülő példányok a hazai kertekben lerakott petékből kelnek ki.




Szőlőszender



Gyakori lepkénk és a kertekben is rendszeresen megfordul, a szőlőszender (Deilephila elpenor). A 3,5 cm nagyságú állaton a sárga színek festőien keverednek a lila, valamint a rózsaszín és piros árnyalatokkal Potroha közepén élénk rózsás piros csík húzódik, ezt két oldalról zöldes árnyalatú sárga mező határolja. Két nemzedéke május-júliusban illetve augusztusban repül.



Szulákszender




Ugyancsak az alkonyattól illatozó tarka szirmú virágok körül bukkan fel a szulákszender (Agrius convolvuli). Szürke szárnyait fekete márványozás díszíti, potrohán jellegzetes fekete és piros keresztsávok vannak. Hátsó szárnyán négy fekete keresztsáv húzódik. Ez a faj is dél felől érkezik hazánkba, az első példányok többnyire májusban jelennek meg. Kora ősszel viszont már a nálunk kelt példányok látogatják a kerteket. 


Kutyatejszender




Nagyon szép a tarka szárnyakkal ékeskedő kutyatejszender (Hyles euphorbiae), de éppen ilyen feltűnő a névadó növényen tanyázó hernyója is. Fekete alapon nagy sárga foltokkal és mintázattal tarkított szender farka pirosas színű. A kutyatejszender kétnemzedékes faj, május-júniusban és augusztus-szeptemberben repül.


Kacsafarkú szender




A kacsafarkú szender nappal repülő faj, amely felbukkan a legkisebb, legeldugottabb kertben is, ha ott virágot talál. A kissé zömök kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) megáll a levegőben egy-egy virág előtt, szívogat egy ideig, majd villámgyorsan odébb surran. Jellemző a hátsó szárnyak rozsdásba hajló narancs-sárga színe és a potroha végén lévő fekete-fehér „kacsafark”. Már kora tavasszal megjelenik és egészen az ősz derekáig, októberig repül. Leggyakrabban a déli fekvésű, melegebb kertekben találkozhatunk vele.


A további hazai szender fajokról képeket itt: http://izeltlabuak.ucoz.hu/news/felkerult_az_oldalra_a_magyarorszagon_elo_szenderfajok_mindegyike/2014-01-19-20


Forrás internet!

Copyright MyCorp © 2017
Ingyenes webtárhely uCoz