Katicabogár félék(Coccinellidae)

Ebben a cikkben hazánkban élő gyakoribb katicafajok életmódjáról, megkülönböztető jegyeiről olvashattok Landy-Gyebnár Mónika tollából.

A katicák azok a bogarak, akiket már gyerekkorunktól fogva szeretünk, ezt tetszetős külsejüknek és emberi szempontból hasznos életmódjuknak köszönhetik. A legtöbben csak a hétpettyes katicát (Coccinella septempunctata) ismerik, őt rajzolják a gyerekek, ha a „katica” a téma. Azonban számos, legalább ennyire mutatós és szép katicafajunk van, ezek közt a gyakoribb előfordulásúakról szól az ismertető. A katicák tudományos nevében mindig megtaláljuk a mintázatukra utaló szót, pettyeik számát, alakját jellemzően, így a hétpettyes nevében a septempunctata a septem (hét) és a punctata (pettyes) latin szavak összetételéből ered. A kétpettyesnél az Adalia bipunctata (bi -kettő), a tízpettyesnél az Adalia decempunctata (decem – tíz) jelöli a pettyek számát. Más fajok, illetve a fajokon belüli variánsok (eltérő mintázatú példányok) esetében a pettyes szócska helyett a cseppes (guttata), szeplős (pustulata) is szerepel a mintázat számát, alakját jelző szó mellett. Mindezek egyúttal azt is jelzik, hogy mennyire változatos népség a katicáké!

Harlekinkatica (Harmonia axyridis) petéi fenyőtűn, látható, hogy a szomszédos tűkön hemzsegnek a tetvek

A katicák petéiből 5-10 nap közti idő alatt (fajtól és hőmérséklettől is függ az időtartam) kelnek ki a lárvák, amelyek ezt követően táplálkozni kezdenek és vedlések során (szintén fajtól függő számban, de általában 5 alkalommal) átjutva mintegy 2 hét (ez az időtartam a rendelkezésre álló táplálék s a hőmérséklet függvénye) után bebábozódnak. A bábokat legtöbbször a lárváknak otthont adó növény levelén, szárán találhatjuk meg. A báb 7-14 nap (fajtól, hőmérséklettől függően) alatt fejlődik imágóvá.

Négypettyes katica (Harmonia quadripunctata) kibújik a bábbőrből

Harlekinkatica (Harmonia axyridis) kibújik a bábbőrből

A bábbőrt megrepesztve abból kibújó katica még nem hasonlít a közismert színes-pettyes alakra, ilyenkor világos színű (fehéres,sárgás), minta nélküli még az állat, s ha figyelünk egy frissen kikelt katicát, láthatjuk, hogy percről percre fokozatosan nyeri el végleges színét, ahogy megszárad és megkeményedik a bogár. Az imágó élettartama 3-9 hónap. Általában két, de néha három nemzedékük is kifejlődik egy év alatt (fajtól függően persze), az őszi nemzedék egyedei védett helyre vonulva telelnek, ilyen hely lehet pl. sziklarepedés, fakéreg, de nem ritkán emberi építményekben találnak védelmet a zord idő elől. A néhány éve hazánkba is bejutott harlekinkaticák (Harmonia axyridis) jellemzően nagy tömegben lepik el ősszel a védett zugokat, így a házakat is. A katicák feromonok segítségével találnak egymásra, így a telelésre vonuló katicatömeg is az illatanyagok vonzása miatt tud hatalmasra duzzadni. Ráadásnak, ahol egyszer sok katica kitelelt, ott hosszú ideig fennmarad a falakba, deszkákba ivódott feromon, aminek a segítségével a következő ősszel könnyen odatalálnak az akkor telelni szándékozó egyedek (hisz az erős illat jó telelőhelyet jelöl). A katicák, ha védekezni kényszerülnek, sárgás, rossz szagú (és rossz ízű) folyadékot, a hemolimfát kipréselik testük hézagain, ezzel riasztva el a rájuk leselkedő veszélyt. Amikor a kezünkbe veszünk egy katicát s az megijed, tenyerünkön is láthatjuk a riasztó folyadék apró foltjait.

A katicák rossz szagú és ízű védekező nedve, amit stresszhelyzetben kipréselnek, a hemolimfa

A hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) közismertsége ellenére is érdemel néhány szót. Sokan azt hiszik, hogy a katicák pettyeinek száma az életkorukkal változik, így a kétpettyes, ötpettyes katicák a hétpettyes fiatalabb változatai – azonban csak kicsit is belegondolva könnyen rájöhet bárki, hogy a bogarak kifejlett, imágó alakjukban már nem változnak, így a katicák pettyei sem öregedés okán sokasodnak, hanem eleve annyi pettyel bújnak ki a bábból, amennyit látunk rajtuk.

Hétpettyes katica (Coccinella septempunctata)

Hétpettyes barátainkról tudjuk még, hogy tetvekkel táplálkoznak – ez mind a lárvák, mind az imágók esetében igaz. Legtöbbször a levéltetvek népes kolóniái közelében találhatunk rájuk, s megfigyelhetjük, hogy kíméletlen gyilkosként „legelik” le a növényről a tetveket.  Egy kifejlett katica naponta akár 50 levéltetvet is felfal, a lárvák fejlődésük során több száz, a katica egész élete alatt sok ezer levéltetű, pajzstetű és hasonló apró növénykárosító rovar végzete lehet! (Levéltetvek mellett más, hasonló, kis termetű rovarokat is elfogyasztanak.) Ennek köszönhető, hogy a katicákat előszeretettel alkalmazzák biokertészetekben tetűirtó vegyszerek helyett. Mivel a tetvek száma erősen függ az időjárástól, így a katicák száma is velük együtt alakul. Ha bőven van táplálék, akkor több katica tud életben maradni, kevés tetű esetében viszont a katicák száma is alacsonyabb.

Hétpettyes katicák lárvái legelik a tetveket az ebszékfű virágán

A katicák közt is van a táplálékra nézve specializáció. Egyes fajok fenyőfákon élnek csak, míg mások lombhullató fákon, van, amelyik kimondottan egy bizonyos tetűt fogyaszt csak, van amelyik abszolút mindent, ami „él és mozog”. A katicák közt a hétpettyesen kívül levéltetveket esznek még a kétpettyes (Adalia bipunctata), a tízpettyes (Adalia decempunctata), mindkét faj elsődleges élőhelye a lombhullató fák, bokrok levélzete közt van.

Tízpettyes katica kétfoltos változata (Adalia decempunctata var. bipustulata) hárs levelén

Tavasszal a zsenge leveleket ellepő levéltetvek elsődlegesen velük találkoznak. Érdemes megfigyelni egy a közelünkben álló hársfát (ezt a fát különösen szeretik a levéltetvek) késő tavasszal, amikor a lombja már kifejlődött, a levelek fonákján igen gyakori lesz a kétpettyes vagy a tízpettyes katica valamely változata, de más katicák is megfordulnak itt, rendszeres megfigyelésük sok örömet szerezhet mindenkinek! Amikor az időjárás kedvezőre fordul, s a telelőhelyről előbújt egyedek felerősödnek az első tetveken, megkezdődik a párzás és a peterakás időszaka. 

Párzó tízpettyes katicák fenyőn (Adalia decempunctata var. guttatopunctata nőstény és Adalia decempunctata var. octopunctata hím)

A levelekre rakott kis petecsomókból meleg idő esetén hamar kikelnek az aprócska krokodilra hasonlító lárvák, amelyek először az apró levéltetű nimfákat legelik, majd ahogy ők maguk is nőnek, egyre nagyobb tetveket falnak fel. Fenyőféléken is találunk e két katicafajból, ám a lombhullató fák a kedveltebb élőhelyeik. Mindkét fajnak sok színváltozata, variánsa létezik, amelyekről a nem beavatott megfigyelő azt hihetné, hogy mind-mind külön fajok. A legelterjedtebb változatok a névadó formák, a kétpettyes esetében a piros alapon két fekete pettyet viselő, a tízpettyes esetében pedig a szintén piros alapon tíz apró pettyecskével mintázott. Azonban van a kétpettyesnek fekete alapon négy piros foltos változata (Adalia bipunctata var. maculata – szemfoltos variáns), illetve pettyesnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető változata (Adalia bipunctata var. annulata – gyűrűfoltos variáns) is. 

Kétpettyes katica gyűrűfoltos változata (Adalia bipunctata var. annulata)

Tízpettyes katica kétfoltos változaza (Adalia decempunctata var. bipustulata)

Tízpettyes katica cseppfoltos változata (Adalia decempunctata var. guttatopunctata)

Tízpettyes katica tízfoltos változata (Adalia decempunctata var. decempustulata)

A tízpettyesnél az alap mintázaton felül gyakori a fekete alapon két piros pettyet viselő (A. decempunctata var. bipustulata), náluk a szárnyfedők elülső szélén egy-egy kis sarló alakú piros folt van; a második legelterjedtebb variáns az A. decempunctata var.octopunctata – vagyis nyolcpettyes változat, ahol piros alapon 8 aprócska petty díszíti a szárnyfedőket, azok fejhez közeli részén csoportosulva. A következő gyakoriság szempontjából az A. decempunctata var. decempustulata – azaz tízfoltos változat, náluk a fekete szárnyfedőn nagy kiterjedésű pirosas-narancsos foltok vannak, amelyek majdnem összeérnek. A hasonló, ám sokkal világosabb színű A. decempunctata var. guttatopunctata – cseppfoltos változat esetében a kávébarna-narancssárga alapon 10 sárga vagy krémszínű, az előzőhöz hasonlóan egymásba érő folt látható.  Van még egy ritkább változat, amely a nyolcfoltos világos variánsa, A. decempunctata var. lutea – sárga változat, itt sárgás-narancsos alapon sötétebb barnás-narancsos foltokból álló minta található. Különösen vicces megfigyelni egy tízpettyesekkel teli fán, hogy a párzáskor micsoda színkavalkád gondoskodik a következő nemzedékről!

Tizenhárompettyes katica (Hippodamia variegata)

Hippodamia tredecimpunctata

Réti, kerti, szántóföldi lágyszárúakon gyakori a tizenhárompettyes katica (Hippodamia variegata), ill. egy hozzá nagyon hasonló, ám külön faj, a Hippodamia tredecimpunctata. Ez a katica a többinél hosszúkásabb, karcsúbb testű, 4-5mm hosszú. A H. variegata pöttyei apróbbak, számuk változó, a tor jellegzetes mintázata: fekete alapszín vékony fehér keretezéssel a fej felől és kétoldalt, egy-egy az egybefüggő fekete területre benyúló fehér foltocskával.. A H. tredecimpunctata pöttyeinek száma mindig 13, nagyok és látványosak, a tor mintázatában sokkal több a fehér (vastag a keretezés) és a benyúló fehér folt helyett a nagyobb fehér területre jut egy fekete folt. Mindkét faj ádáz levéltetűfaló.

Vesefoltos szerecsenkata (Chilocorus renipustulatus)

Vesefoltos szerecsenkata (Chilocorus renipustulatus) lárvája falja a kecskerágó pajtzstetveit

Vesefoltos szerecsenkata (Chilocorus renipustulatus) lárva, báb és imágó alakban

Specialista katica a kecskerágók pajzstetveire szakosodott, apró, 3-5mm méretű félgömb alakú, fekete katicánk, a szárnyfedőin két élénkvörös, elnyúlt, vese alakú folttal: a vesefoltos szerecsenkata, (Chilocorus renipustulatus). Őket legtöbbször a sövényként ültetett örökzöld kecskerágó levelei, szárai közt találjuk meg nyáron. Kimondottan a kecskerágón időnként elszaporodó fehéres, viaszos bevonatú pajzstetvek pusztítója.

Kétfoltos szerecsenkata (Chilocorus bipustulatus)

Rokona a nálunk fenyőféléken, alacsony cserjéken is előforduló kétfoltos szerecsenkata (Chilocorus bipustulatus), amely küllemében hasonló, ám nem szénfekete, hanem vörösesben játszó fekete (csúnyán odaégetett pirított cukorra emlékeztető), itt a szárnyfedő piros mintázata  aprócska, oldalirányú sorba rendeződött foltocskákból áll, amelyek egybe is olvadhatnak két vékony vonalkává. Ez a faj is elsősorban pajzstetvek fogyasztója.

Négyfoltos katica (Harmonia quadripunctata)

Fenyőfákon találkozhatunk a négypettyes katica (Harmonia quadripunctata) egyedeivel, elsősorban a zsengébb hajtások közelében, ahol a fenyőt szívogató levéltetveket eszi. Változatos színű és mintájú, de csak bizonyos keretek között. Rózsás, narancsos, sárgás, lazacrózsaszínű, élénk piros vagy barnáspiros alapszínnel rendelkezik, amelyen világosabb sávok vannak, ez úgy néz ki, mintha lekopott festék volna rajta. A sávok közt sötét pettyei is lehetnek, ezek száma 0-16, de még a 0 esetében is látható halványan a szárnyfedők külső szélein, középtájon két-két sötétebb folt, ami mindig észrevehető. A hasi oldala egyszínű narancssárga, sötét folt nélkül, lábai is narancssárgák. A tor mintázata  fehéres alapon W alakba rendeződött fekete pettyekből áll.

Négypettyes katica (Harmonia quadripunctata) hasi oldala

Négypettyes katica (Harmonia quadripunctata) a szárnyfedő szélén a névadó foltokkal

Négyfoltos katicák (Harmonia quadripunctata), eltérő színekkel

Négypettyes katica lárvája (Harmonia quadripunctata)

A lárvája fekete, kezdetben egyszínű, kis tüskék állnak ki a hátoldalából, majd a 3. vedlés után a fekete tüskék közül a leghátsó lábak vonalától kezdve mindkét oldalon 4-4 tüske színe narancssárgás lesz, az 5. vedlésnél pedig e tüskék közt az utolsó pár közti, korábban még fekete tüskék is narancsossá színeződnek. Ezeket a részleteket azért érdemes megismerni, mert felületes szemlélő számára könnyen összetéveszthető az ázsiai eredetű, behurcolt és hazai fajainkra igen káros, irtandó harlekinkaticával (Harmonia axyridis)!

Harlekinkaticák (Harmonia axydis) csoportja

A harlekinkatica (Harmonia axyridis) a nagyobb termetű katicák közé tartozik. 5-8mm méretű, rendkívül változatos színű és mintázatú, 0-21 pettye lehet. Leggyakoribb formája a piros vagy narancspiros alapon 19 fekete, nem szabályos kör alakú pettyet viselő változat. Van fekete alapon narancspiros pettyes, a pettyek nagyok és 2 vagy 4 lehet belőlük, de ezek a pettyek SOHA NEM a szárnyfedők szélén vannak (így a tízpettyes katica fekete alakjától könnyen meg lehet különböztetni). A harlekin hasi oldala narancsos-barnás, amelyen egy sötétbarna vagy fekete, pajzs alakú folt látható. A harlekin lábai barnák, a vöröses szárnyfedőjűeké világosabb, a fekete szárnyfedőjűeké sötétebb barna, ez utóbbiaknál is világos barna azonban a láb vége. A fekete szárnyfedőjűek hasi oldalán a pajzs alakú folt kiterjedtebb kissé, de így is jól felismerhető.

Harlekinkaticák, a hasi oldalon sötét, pajzs alakú minta látható

Harlekinkatica lárvája egy tízpettyes katica lárváját falja fel...

A harlekinek lárvái és bábjai is felismerhetőek.  A lárva 1-2. stádiumában még nem különíthető el könnyedén a hasonló katicalárváktól, ám minél nagyobb, annál könnyebb megkülönböztetni. A 3. vedlés után az addig fekete lárva testének két oldalán halványan megjelenik 5-5 narancspiros tüske, a 4. vedléskor az öt színes tüskepár közül a fejhez közeli végén az elsők között is két narancspiros tüske lesz (nagyjából egybenőve a már meglévőkkel), majd az 5. vedléskor a 2 hátsó között négy narancspiros tüske jelenik meg. Ez utóbbi formában a legkönnyebb a többi katicától elkülöníteni őket még a kevéssé hozzáértők számára is.

Harlekinlárva petéből kikelés után (1. lárvastádium)

Harlekinlárva 2. lárvastádiumban, kis méretű tetvet fal

Harlekinlárva 3. stádiumban, már láthatóak a piros foltjai, az ötödik pár még halvány

Harlekinlárva 4. stádiumban, feltűnő mind az 5 pár narancsszínű tüske

Harlekinlárva 5. stádiumban, itt már a 4 hátsó, köztes narancs tüske is látható

Harlekin bábja, jellegzetes a középtájon látható háromágú szigonyra hasonlító minta

Ősszel a harlekinek nagy csoportokba tömörülve keresnek telelőhelyet az emberi lakhelyeken is, nem ritkán ijesztő mennyiségben. Más katicafajok is bemennek telelni az ember építette védett helyekre, ám a harlekinek képesek akár többezres csapatban is ellepni a házat, pincét…

Huszonkétpettyes katicák párzása (Psyllobora vigintiduopunctata)

Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) lárvája

Gyakori katicánk még a világos sárga alapon fekete pöttyös kisebb termetű katica, a huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata). Talán meglepő, de ő nem tetveket eszik, hanem a növényekre telepedő lisztharmatot! Őt is elsősorban lágyszárúakon találjuk meg, kora ősszel, amikor párássá válik az idő és terjed a lisztharmat, könnyedén találkozhatunk vele.

Tizenkétcseppes füsskata (Vibidia duodecimguttata) a levélfonákon tenyészű lisztharmatféle gombákat eszi

Tizenkétcseppes füsskata lárvája (Vibidia duodecimguttata)

Hasonló táplálékot fogyaszt a szintén kis termetű, ám lombhullató fákon élő tizenkétcseppes füsskata (Vibidia duodecimguttata), ő narancssárga alapon fehér pettyecskéket visel, 3-4mm méretű. A falevelek fonákján táplálkozik az ott növekvő lisztharmat és hasonló gombák telepein. Nedves, lisztharmatnak kedvező időben tömeges lehet a jelenléte a fákon.

Tizenhatcseppes füsskata (Halyzia sedecimguttata) fehér ürüm levelén napozik

A hasonló külsejű, ám nagyobb (kb. a hétpettyeshez már hasonló méretű) és több pettyet viselő tizenhatcseppes füsskata (Halyzia sedecimguttata) is lisztharmatféléket, néha apróbb tetveket is fogyaszt, őt is láthatjuk lombhullató fákon, de lágyszárúakon is.

Egy mérettel még nagyobb a tizennégycseppes füsskata (Calvia quatordecimguttata), narancssárga alapon 14 fehér pettyet visel, tetvekkel táplálkozik, megtalálható fásszárúakon és lágyszárúakon is. A narancs alapszínű – fehéres pettyű füsskaták közt neki a legsötétebb árnyalatú a szárnyfedője.

Számos, kevésbé gyakori katicával is találkozhatunk még, változatos és emberi szemszögből igen hasznos bogarak! Becsüljük őket és kíméljük a világukat a rovarirtóktól, elvégzik ők a munka javát, ha hagyjuk!

Szerző, fotók: Landy-Gyebnár Mónika

Az oldalon jelenleg megtalálható katicák:  

                                                             Kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) 

                                                             Négypetyes katica (Harmonia quadripunctata)

                                                             Tízpettyes katica (Adalia decempunctata)